GYÁMHIVATAL

Ismertetőnkben megfelelő tájékoztatást kívánunk nyújtani a gyámhivatal tevékenységéről, illetve az ügyintézés menetéről.

Tököl Város GYÁMHIVATAL a jelenlegi szabályozás alapján az alábbi településeken illetékes eljárni: Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tököl. Az ügyintézés e településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező állampolgárok részére történik.

Gyámhivatal vezető, ügyintéző: Istvánovné Dragovics Magdolna
Telefonszám: 06 /24/ 536-530
Ügyintézők: Babitsné Barczi Edit, Sárácz Aranka,
Asszisztens: Ágics Annamária
Telefonszám: 06/24/ 536-530, 06/24/ 536-531

Tájékoztatjuk, hogy a gyámhivatalnál történő ügyintézés során minden esetben szüksége lesz a személyi adatai és személyazonosságának igazolására (érvényes személyi igazolvány, vagy érvényes személyazonosító igazolvány és lakcímigazolvány, vagy 2001. január 1-je után kiállított, érvényes vezetői engedély és lakcímigazolvány, vagy érvényes útlevél és lakcímigazolvány) alkalmas okmányaira.

Amennyiben Ön nem Tököl gyámhivatal illetékességi területén lakik, nyilatkozatait, kérelmeit a lakóhelye szerint illetékes városi gyámhivatalnál is megteheti, előterjesztheti, ebben az esetben azt az eljáró hivatal Tököl gyámhivatalának megküldi.

A gyámhivatali eljárás - az örökbefogadási ügyek, az öregségi nyugdíj legkisebb összegének százszorosát meghaladó értékhatárú, kérelemre induló vagyoni ügyek, és a kapcsolattartási ügyek kivételével - illetékmentes. Ügyintézés helye: a Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalában (2316. Tököl, Fő u. 119.)

Az ügyintézési határidő a Ket. 33. §-a alapján 22 (Huszonkét) munkanap. Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel, vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, a határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést soron kívül kell meghozni.

Tököl Város Gyámhivatalnak szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó szerve: Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (postacíme: 1364 Budapest, Pf. 234. Helye: Budapest V., Városház u. 7.)

A gyámhivatal illetékességét - általános szabályként - a 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről (továbbiakban: Gyár) 21. §-a határozza meg.
21. §
(1) Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén
a) a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának,
b) az ügyei vitelében akadályozott, illetőleg cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek,
c) az ideiglenes gondnokrendeléssel, zárgondnok kirendelésével, valamint gondnokság alá helyezési eljárással érintett személynek
a lakóhelye található.
(2) Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők lakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területen található, a gyámhatóság illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg. Ha a gyermek lakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos, az a gyámhatóság jár el, amelynek területén az anya lakóhelye található.
(3) Lakóhely hiányában - az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint - a gyámhatóság illetékességét a tartózkodási hely határozza meg.
(4) Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, a gyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra a 3. § szerinti ügyekben a Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Jegyzője, a 4-12. §-ban foglalt ügyekben pedig a Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatala illetékes.

A gyámügyi tevékenységet szabályozó jogszabályok rövidítve:

- Gyvt. - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény

- Gyer. - a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet

- Gyár. - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet

- Csjt. - a házasságról, a családról és a gyámságról 1952. évi IV. törvény

- Ptk. - a Polgári Törvénykönyvről 1959. évi IV. törvény

- Ket. - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény

VÁROSI GYÁMHIVATAL FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
(Gyámhivatali ügykörök)

GYERMEKEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN
a) elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában,
b) megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését,
c) dönt az általa elrendelt és a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatáról, megszüntetéséről és megváltoztatásáról,
d) átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel,
e) tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel,
f) dönt az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról,
g) figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését,
h) dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről,
i) dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről,
j) dönt a gondozási díjfizetési kötelezettség megállapításáról, illetve megszüntetéséről,
k) megállapítja az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét,
l) dönt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletéről,
m) közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban,
n) eljár az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői értesítés alapján.

A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény II. fejezete tartalmazza a városi gyámhivatalok erre vonatkozó feladatait. A törvény szerinti családvédelmi koordinációért felelős szerv a városi gyámhivatal.

A gyámhivatal eljárása indulhat: a bántalmazott kezdeményezésére és a jelző rendszer tagjainak jelzésére is.

Sürgős, azonnali intézkedést igénylő esetben jelzését, bejelentését természetesen bármikor (hivatali időben) fogadjuk!

Feladatok és hatáskörök részletesebben:

GYERMEKEK VÉDELME

Kiskorú ideiglenes hatályú gyermekotthoni elhelyezése
A gyámhivatal azonnali intézkedést igénylő esetben a kiskorút ideiglenes hatállyal gyermek-és ifjúságvédő intézetbe utalhatja. Az ideiglenes hatályú intézkedés esetén két feltétel együttes megléte elengedhetetlen: egyrészt a kiskorú súlyos veszélyhelyzete, másrészt, az azonnali intézkedés szükségessége. Az eljárás kérelemre, illetve hivatalból hatósági megkeresésre (pl. rendőrség) vagy intézményi javaslat alapján indul; ha súlyos veszélyeztetettség áll fenn, és nincs olyan személy, akinél a kiskorú ideiglenesen elhelyezhető lenne.

Kiskorú ideiglenes hatályú elhelyezése
Ha a kiskorú felügyelet nélkül marad, családjában súlyosan veszélyeztetett és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyámhivatal ideiglenesen elhelyezi a nevelésére alkalmas, és azt vállaló különélő szülőnél, vagy más hozzátartozónál, illetve más személynél vagy gyermekotthonban

Kiskorú átmeneti és tartós nevelésbe vétele
Abban az esetben, ha a gyámhatóság a rendelkezésére álló eszközökkel nem tud gondoskodni a gyermekről, nem tudja a súlyos veszélyhelyzetet megszüntetni és a veszélyeztetettség miatt a kiskorú a családban nem tartható és nevelésére alkalmas harmadik személy nincs, a gyámhivatal a kiskorút a családból kiemeli, és átmeneti nevelésbe veszi. Ezen intézkedés megtételéhez a szülő beleegyezésére vagy hozzájárulására nincs szükség. Tartós nevelésbe vételre akkor kerülhet sor, ha a gyermeknek nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője, nem lehet számára gyámot rendelni, mert azt senki sem vállalja a családból vagy az arra alkalmas ismerősök köréből, vagy ha a szülő hozzájárult a gyermek örökbe adásához, az örökbefogadók személyének és nevének ismerete nélkül.

Fiatal felnőttek utógondozása
Az átmeneti és tartós nevelés megszűnésekor a Gyermekvédelmi Szakszolgálat javaslata alapján a gyermek és a fiatal felnőtt részére a Gyermekjóléti Szolgálat vagy a Gyermekotthon, illetőleg a Szakszolgálat családgondozója általi utógondozást a gyámhivatal rendelheti el, legkésőbb a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig. Az eljárás kérelemre indul (a gyám javaslatára a fiatal felnőttnek kell azt kérnie), melyhez az alábbi iratok szükségesek (jövedelemigazolás, vagy a Munkaügyi Központ regisztrációját igazoló lap, Iskolalátogatási bizonyítvány, ha a fiatal szociális bentlakásos intézménybe kerül, a beutaló határozat, és az igazolás a férőhely elfoglalásának időpontjáról, utógondozói ellátást biztosító nevelőszülő, gyermekotthon, vagy utógondozó otthon befogadó nyilatkozata.)

PÉNZBELI TÁMOGATÁSOKKAL KAPCSOLATBAN DÖNT
- az otthonteremtési támogatás megállapításáról,
- a gyermektartásdíj megelőlegezéséről.

Pénzbeli ellátások - Otthonteremtési támogatás

Támogatás célja: átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt tartós lakhatásának, lakáshoz jutásának elősegítése.
Igénylés határideje: nagykorúvá váláskor, de legkésőbb 24 éves korig, ha a fiatal tanul, tanulmányai befejezéséig, de legkésőbb 25 éves korig. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Pénzbeli ellátások - Gyermektartásdíj megelőlegezés
Gyermektartásdíj megelőlegezésére akkor kerülhet sor, ha a bíróság a tartásdíjat jogerősen megállapította, vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.
Az eljárás kérelemre indul, a kérelemhez csatolni kell:
- a kiskorúak születési anyakönyvi kivonatát- a tartásdíjat megállapító jogerős bírósági határozatot
- annak igazolását, hogy a jogosult legalább 6 hónapja kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt, vagy a végrehajtás szünetel, mely végrehajtási jegyzőkönyv 6 hónapnál régebbi nem lehet
- a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelem igazolását, a jövedelmet terhelő kiadások igazolását (közös költség, közüzemi díj, lakáshitel-törlesztés, lakbér, albérleti díj, albérleti szerződés, lakáshasználati díj)
- az eltartott gyermek középfokú nappali oktatás rendje szerinti tanulmányai folytatását igazoló iratot

GYERMEK CSALÁDI JOGÁLLÁSÁNAK RENDEZÉSE ÉRDEKÉBEN
a) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, (lásd a jegyzői gyámhatósági feladatoknál leírtakat) Illetékességi szabály: bármely gyámhatóság – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – a rendezetlen családi jogállású gyermekre vonatkozóan apai elismerő nyilatkozatot vesz fel.
b) megállapítja a gyermek családi és utónevét,
c) hozzájárul - cselekvőképtelen jogosult esetén - a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel,
d) a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 41. §-a alapján megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők vagy a képzelt apa adatait.

Apaság megállapítása céljából indítandó eljárás
Ha a gyermek apjának személye az anya házassági köteléke, vagy utólagos házassága, illetve teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat alapján sem állapítható meg, az apaságot bírói úton lehet megállapítani. Amennyiben a gyermeket apa nélkül anyakönyvezik, az anyakönyvvezető köteles a születési anyakönyvi kivonat egy példányát a gyámhivatal részére megküldeni. A gyámhivatal a családi jogállás rendezése érdekében nyilatkozattételre idézi az anyát. Az eljáráshoz szükséges iratok:- az anya jegyzőkönyvi nyilatkozata,- a gyermek születési anyakönyvi kivonata.

Apaság vélelmének megdöntése céljából indítandó eljárás
Gyámhivatali eljárás a felek kérelmére indul. Az eljáráshoz szükséges iratok: - az anya jegyzőkönyvi nyilatkozata,- a vérszerinti apa jegyzőkönyvi elismerése, - a gyermek születési anyakönyvi kivonata.

A képzelt apa adatainak megállapítása
Amennyiben a gyermek házasságon kívüli kapcsolatból született, és az apa személye ismeretlen, a gyámhivatal hivatalból, vagy az anya kérésére intézkedik a gyermek születési anyakönyvi kivonatába képzelt személynek apaként történő bejegyzéséről. Az eljárás megindítására jogosult az anya, a gyermek 3 éves kora után a gyámhivatal hivatalból, ha az anya és az apa is ismeretlen, a gyámhivatal azonnal.

ÖRÖKBEFOGADÁSSAL KAPCSOLATBAN
a) dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét,
b) dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról,
c) elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,
d) dönt az örökbefogadás engedélyezéséről,
e) dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,
f) kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól.

Kiskorú örökbefogadása

Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, akit a gyámhivatal az örökbefogadási eljárásban - határozattal - arra alkalmasnak nyilvánít. Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet. Az eljárás kérelemre indul. Örökbefogadás engedélyezésével kapcsolatos eljárás- az örökbefogadók 3 hónapnál nem régebbi születési és házassági anyakönyvi kivonata, - az örökbefogadó szülők alkalmasságát kimondó érvényes határozat,- az örökbefogadók jövedelmi viszonyairól szóló igazolás- háziorvos igazolása- Gyermekvédelmi Szakszolgálat javaslata, véleménye- az örökbe fogadni szándékozó személy meghallgatása- szükség szerint egyéb bizonyítékok.

PERT INDÍTHAT, ILLETVE KEZDEMÉNYEZHET
a) a gyermek elhelyezése, illetve kiadása,
b) a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése,
c) a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása,
d) a gyermek örökbefogadásának felbontása,
e) a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése,
f) a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása iránt.

FELJELENTÉST TESZ
a) a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása,
b) a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt.

A SZÜLŐI FELÜGYELETI JOGGAL, ILLETVE GYERMEKTARTÁSDÍJJAL KAPCSOLATBAN
a) dönt a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartásáról,
b) intézkedik a bíróság, valamint a városi gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról,
c) dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,
d) dönt a szülői felügyeleti jog körébe tartozó olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre,
e) hozzájárul a gyermek családba fogadásához,
f) jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot,
g) engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt,
h) dönt a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezéséről,
i) eljár a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben,
j) engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását.

Kapcsolattartás szabályozása, újraszabályozása illetve a végrehajtás
A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen. A kapcsolattartáshoz tartozó ügyek: - szülők közötti egyezség jóváhagyása - szabályozás, újraszabályozás, végrehajtás - kapcsolattartás korlátozása, szüneteltetése és megvonása Kapcsolattartás célja: a gyermek és a szülő, valamint más jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolat fenntartása, továbbá, hogy az arra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését figyelemmel kísérje, elősegítse. A külön élő szülő felelőssége továbbra is fennáll gyermeke erkölcsi fejlődésének elősegítése, jellemének kialakítása, képzettségének megszerzése terén. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A kapcsolattartás gyakorlását a két szülő közötti megállapodás rendezi. A rendezés önkéntes, békés módja az, amely a gyermek és mindkét szülő érdekében álló tartós és kulturált kapcsolattartást biztosítja.

A kapcsolattartásról a szülők megegyezése hiányában a bíróság vagy a gyámhivatal dönt. Ha bírósági ítélet, vagy egyezséget jóváhagyó végzés erről már rendelkezett, az újraszabályozásra a jogerőssé válástól számított 2 éven belül csak a bíróság jogosult. Amennyiben a peres eljárás óta már 2 év eltelt, illetve nincs előzetes bontó- vagy gyermek-elhelyezése iránti per folyamatban - a szülők megegyezésének hiányában - a gyámhivatal a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza.

Abban az esetben, ha a bírósági végzésben, vagy a gyámhivatali határozatban foglaltaknak a kötelezett szülő nem tesz eleget, a gyámhivatalhoz lehet fordulni a végrehajtás kikényszerítésére. Ebben az esetben a kapcsolattartást önhibából meghiúsító szülővel szemben - figyelmeztetés után - a gyámhivatal bírságot szab ki. A végrehajtási eljárás megindításához szükséges iratok: - ha volt bontó- vagy gyermek-elhelyezési per, az arra vonatkozó ítélet, vagy az egyezségre vonatkozó végzés másolata,- a kapcsolattartás meghiúsítását igazoló irat, illetőleg az ezt alátámasztó tanú. A szülőnek személyesen kell a kérelmet előterjesztenie.

Szülői felügyeleti jog gyakorlása megállapodás alapján

Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különélő szülők megállapodnak abban, hogy a jövőben a szülői felügyeletet egyikük gyakorolja, a gyámhivatal a megállapodásukat jegyzőkönyvbe rögzíti.

A szülők a megállapodásukat módosíthatják. Ezen megállapodásuk nem azonos hatályú a bíróság ez ügyben hozott határozatával. A szülők a megállapodásukat közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba is foglalhatják. Eljárás megindítására jogosult:- bármelyik szülő.
Eljárás menete:
- szülők együttes meghallgatása
- a megállapodás jegyzőkönyvbe történő rögzítése.

Kiskorú családba fogadása
A szülők kérelmére - indokolt esetben - a gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a szükséges ideig egy, a szülő által megnevezett vagy elfogadott család a gyermeket átmenetileg befogadja, őt gondozza, nevelje.

Szülői ház elhagyása
Az eljárás a 16. életévét betöltött kiskorú kérelmére indul. A kérelemnek tartalmaznia kell a saját és a szülők személyi adatait, az okok és indokok felsorolását, a lakhatás, a tartás biztosításának módját az új lakóhelyen.

Kiskorú házasságkötésének engedélyezése
A Csjt házasságkötésre vonatkozó rendelkezései szerint házasságot nagykorú férfi (aki a 18. életévét betöltötte) és nagykorú nő (aki a 18. életévét betöltötte) köthet egymással. A jogszabály azonban lehetőséget biztosít arra, hogy - amennyiben ez a kiskorú házasulandó érdekeit szolgálja - kiskorú férfi, vagy kiskorú nő is házasságot köthessen a gyámhivatal engedélyével, 16 éves kortól. Az eljárás a kiskorú kérelmére indul.
Szükséges iratok, eljárási cselekmények:
- a törvényes képviselő meghallgatása a házasságkötésre vonatkozóan, és nyilatkozata a megélhetés, lakhatás biztosításáról,
- mindkét házasulandó meghallgatása,
- környezettanulmány,
- a házasságkötés esetleges akadályának dokumentálása,
- a házasságkötés indokoltságának vizsgálata.
- orvosi igazolás, mely tanúsítja, hogy a kiskorú a házasságkötéshez szükséges testi, értelmi és erkölcsi fejlettséggel rendelkezik,
- annak igazolása, hogy a házasságkötés után a kiskorú esetleg születendő gyermekének megélhetése és lakhatása biztosított.

Kiskorú végleges külföldre távozásának engedélyezése
A végleges külföldre távozás a kivándorlást jelenti, vagyis azt a tényt, hogy a gyermek lemond magyar állampolgárságáról. Függetlenül attól, hogy a gyermek a szülővel együtt hagyja-e el az országot vagy sem, illetve, hogy a szülők a külföldre távozással egyetértenek-e, a külföldre távozásra vonatkozó nyilatkozat érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges. A gyámhivatalnak vizsgálnia kell, hogy a távozási helyként megjelölt országban megfelelően biztosítottak-e a kiskorú jogai, azon túlmenően, hogy a kiskorú tartása, gondozása, nevelése, oktatása megnyugtató módon megoldott-e. Amennyiben úgy tapasztalja, hogy nem, a hozzájárulást megtagadja.
Az eljáráshoz szükséges iratok:
- a szülők kérelme, amelyben a nyilatkozat jóváhagyását kérik,
- a szülők külföldi jövedelmének és lakáshelyzetének igazolása magyar nyelvű fordításban is (csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda fordítása fogadható el!)
- külföldön kiállított környezettanulmány,
- iskolalátogatási igazolás

GYÁMSÁGGAL ÉS GONDNOKSÁGGAL KAPCSOLATBAN
a) a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel,
b) ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel,
c) irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét,
d) felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot,
e) külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, ügygondnokot, az ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat.

Gyámsági ügyek
A gyámság a szülői felügyeletet helyettesítő jogintézmény, mely a kiskorú gyermek személyes és vagyoni érdekeinek védelmét szolgálja. Szülői felügyelet hiányában a gyermek gyámság alá kerül. A gyámrendelés előtt a gyámhivatalnak vizsgálnia kell a gyámrendelés okát. Az eljárás során szükséges iratok: - a gyámság alá helyezendő kiskorú születési anyakönyvi kivonata - gyámrendelésre okot adó okiratok: szülő (k) halála esetén halotti anyakönyvi kivonat - harmadik személynél történő elhelyezésre vonatkozó bírói ítélet - árvaellátás esetén annak folyósítási törzsszáma.

Gondnoksági ügyek
A gondnokság az olyan nagykorú személyek érdekeinek védelmére kialakított intézmény, akik szellemi képességeik tartós csökkenése vagy hiánya miatt ügyeik vitelében korlátozottak vagy azokban egyáltalán nem képesek eljárni, s ezért őket a bíróság cselekvőképességet érintő, korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezte. A gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos eljárás során a közvetlen hozzátartozó jogosult pert indítani a bíróság előtt. Amennyiben a közvetlen hozzátartozó (házastárs, gyermek, testvér) a perindítási jogával nem kíván élni, a gyámhivatal kötelezettsége a perindítás.
Az eljáráshoz szükséges iratok, adatok: a gondnokság alá helyezendő - születési, és házassági anyakönyvi kivonata - szakorvosi (ideggondozói vagy pszichiátriai) vélemény - a rendszeres jövedelemről szóló igazolás (nyugdíjszelvény, táppénz igazolása) - esetleges ingatlantulajdonról szóló igazolás (tulajdoni lap, ennek hiányában helyrajzi szám) - esetleges takarékbetétekről, értékpapírokról szóló igazolás - bérleti jogról szóló szerződés - a bírósági eljárásban tanúként meghallgatandó személyek megnevezése.

VAGYONKEZELÉSSEL KAPCSOLATBAN
a) dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy fizetési számlán történő elhelyezéséről, illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről,
b) dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,
c) rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik,
d) elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást,
e) közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyoni értékű jogával kapcsolatos ügyekben,
f) közreműködik a hagyatéki eljárásban.

Vagyonkezelés, törvényes képviselet (ingatlantulajdon elidegenítés, megterhelés, gyámi fenntartásos takarékbetétkönyvből pénzfelhasználás)

A szülő jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat:
- a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlant nem a kiskorú készpénz vagyonából vásárolják és a megszerzéskor haszonélvezet alapítására is sor kerül,
- a gyermek tulajdonában álló ingatlanon vagy ingatlan tulajdoni hányadon az építtető részére tulajdonszerzést jelentő építési, épületbővítési vagy más értéknövelő beruházás engedélyezésére,
- a gyermek tulajdonában lévő ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon álló felépítmény teljes vagy részleges bontásának engedélyezésére,
- a gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy lakáscseréjéhez történő hozzájárulás megszerzésére,
- a gyermek beszolgáltatott vagyonára (pl. örökségére, vagy vásárolt ingó-ingatlanra

A kérelmek leggyakrabban a kiskorú tulajdonát képező ingatlan elidegenítésére, beépítésére, vagy bármely módon történő megterhelésére (pl.: jelzáloghitel, gyermekkedvezmény igénybevétele) vonatkoznak. Az eljárás során a gyámhivatal azt köteles vizsgálni, hogy a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok, fennálló, körülmények alapján a vásárlás, építkezés, felújítás, bővítés és ezzel együtt az ingatlan jelzáloggal való megterhelése a kiskorú érdekét szolgálja-e. A gyermek számára nagyobb kell legyen az építkezéssel elérhető vagyongyarapodás, mint a jelzálogfelvétellel járó kockázat. Az eljárás során vizsgálni kell továbbá a szülőnek a gyermeke vagyonának kezelésével összefüggő korábbi tevékenységét, jövedelmét, szociális helyzetét is. Tekintettel kell lenni a kölcsön típusára, összegére, kamataira, törlesztő részletekre, futamidőre.

Fontos! Amennyiben a szülő (vagy közeli hozzátartozója) tulajdonostárs, vagy haszonélvező az ingatlanon, eseti gondnok kirendelése szükséges.
Az eljáráshoz szükséges iratok:
- a szülők írásbeli kérelme,
- az ítélőképessége birtokában lévő gyermek nyilatkozata
- az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három másolati példánya,
- 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány, vagy értékbecslés
- 15 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat.

Az ingatlan megterhelésére vonatkozó kérelem esetén a fent felsoroltakon túl:
- szülők nyilatkozata a megterhelés szükségességéről,
- hitelt biztosító pénzintézettől hitelszerződés tervezet
- a szülők jövedelemigazolása
- az ingatlanra vonatkozó költségek igazolása (rezsi költség, törlesztő részlet, stb) Figyelem: Az eljárás "több lépcsős", a szerződés záradékolására csak a gyámhivatal határozatának jogerőre emelkedését követően kerülhet sor, esetleg egyéb jóváhagyó határozatban előírt kötelezettségek teljesülése után. (pl.: ingatlan adásvétele esetén az ellenérték gyámhatósági betétben történt elhelyezését követően lehet csak záradékolni a szerződést, mely az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés feltétele)

Gyámhatósági fenntartásos betétkönyvből való kifizetés engedélyezése
A Csjt (1952. évi IV. törvény) a szülők, gondnokok, gyámok számára előírja, hogy a gyermek készpénzvagyonát, amennyiben azokat folyó kiadásokra vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhivatal által megnyitni rendelt, gyámhatósági fenntartásos takarékbetétben elhelyezni. A kifizetés kérelemre indul, megjelölve, hogy milyen célra, milyen összeget kívánnak felvenni. A rendeltetésszerű felhasználást számlákkal kell igazolni a gyámhivatali határozatban megjelölt határidőn belül. Az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket személyi és vagyoni ügyében meg kell hallgatni.